Raffaele Cecco-nak érdekes szórakozása volt. Legfőbb elfoglaltsága az volt, hogy a Spectrum 48k memóriájába minél több dolgot zsúfoljon bele. Megalomániája az Exolon-ban már igencsak szembetűnővé, vált: remek játék (az egyik legjobb lövöldözős játék!), kiváló grafika, rengeteg pálya, az egyik legjobb 128k-s zene és hang, mindez egyszerre a memóriában... Az már csak hab a tortán, hogy a Cybernoid 2-ben rátett még egy lapáttal... (Bár a Cybernoid első része is nagyon jó!) Főhősünknek nehéz feladat jutott. Egy ellenséges űrállomásra kell behatolnia, hogy minél több kárt okozzon a védelmi rendszerben, ezzel előkészítve egy átfogó támadást. Bár az ellenfél nem készült fel ilyen fajta támadásra, (igen hatékonyan) mindent megtesznek személyünk semlegesítésére. A játék kivitelezésének színvonalára jó példa, ha összehasonlítjuk a Gunrunner c. programmal, ami szintén 1987-es program, és szintén a Hewson adta ki, csak más a program írója!

A beállíthatjuk az irányítást, ami történhet billentyűzetről, Kempston, vagy Interface II botkormánnyal. Mindeközben vegyük észre a zenét! Miután kiválasztottuk az irányítást, indulhat a játék. Űrhajóval érkezünk az ellenséges bázis határához, ahonnan gyalog folytathatjuk utunkat, befelé a védelmi rendszeren. Fegyverzetünk tetemes: lézerfegyverünk mellett rakétavetőt vehetünk igénybe a bázis állapotának átrendezéséhez. Lőszerünk azonban véges, lézerfegyverünkben 99 lövésre elegendő energia van, valamint 10 rakétával rendelkezünk. Hamarosan rá kell döbbennünk, hogy ez édeskevés, de szerencsére a bázison itt-ott pótolhatjuk muníciónkat (a földön elhelyezett tartályokból, amihez egyszerűen hozzá kell érni). A pályákon rengeteg tereptárggyal találkozunk, amik az utunkban állnak, a lézerfegyver kevés ellenük, ezért egy jól irányzott rakéta-találattal semmisítsük meg őket (Rakétát a tűz gomb hosszú nyomvatartásával tudunk lőni). Szeretném felhívni a figyelmet, hogy fegyverünk lőtávolsága nagyon kicsi, kevesebb mint egy képernyő! A legtöbb problémát valószínűleg mindenkinek a képernyő jobb oldaláról berepülő, és össze-vissza cikkázó repkedő "bizgentyűk" fogják okozni, ezek ellen használhatjuk a lézerfegyvert. Ha gondoljuk le is gugolhatunk ellenük, de ez nem túl jó ötlet. Rengeteg pályán találkozhatunk kék telefonfülke szerű építményekkel, ami teleportként szolgál: ha beleállunk, a felfele irány használatával átjuthatunk egyik teleportból a básikba. Első látásra komoly fejtörést okozhat, hogy néhány pályán egy rakéta indul meg felénk, és követ minket. Kikerülni nem lehet, ezért más megoldást kell találnunk: a pályán található irányító antennáját kell egy rakétával megsemmisítenünk, mielőtt elér minket a rakéta. Akkor sem kell megijedni, ha egy függőleges lézersugár vágja el a továbbhaladásunkat, jónéhányszor bele kell lőni lézerfegyverrel. A zónák, nagyjából felénél találkozhatunk egy lila fülkével, amiben a felfele irány megnyomásával egy nehéz szkafandert vételezhetünk, ami több szempontból is előnyös: kétcsövű lézerfegyvert használhatunk, és nem kell tartani az aknáktól, és a felfele súlytó "ketyeréktől". Minden zóna teljesítése után szerencsénktől függően kapunk jutalom pontszámot, ilyenkor sajnos elveszítjük a megszerzett erősebb ruhánkat.

A képernyő alján nyomon követhetjük muníciónk mennyiségét, pontszámunkat, életeink számát, és hogy hányadik képernyőn járunk. És még valami: ne időzzünk sokáig egy képernyőn, mert különben berepül a képernyőre egy rakéta, ami elől nincs menekvés!

Elérkezett az ideje, hogy leírjam a játék célját! Az ellenséges űrbázis 5 szektorra van osztva (125 képernyő), ezen belül folyamatosan, balról-jobbra haladunk. A pályákon találkozhatunk lapos, ágyúhoz hasonlító tereptárgyakkal, amik két egymás feletti csövön rakétákat lőnek ki ránk. (Ezeket a rakétákat ki lehet lőni). Rakétát hiába lövünk ki ezekre az építményekre, nem tudjuk kilőni. Feladatunk a bázison található összes ilyen építmény hatástalanítása, oly módon, hogy hozzá érünk (ilyenkor csipogó hangjelzés kíséretében jelentős pontszám-mennyiség a jutalmunk). Mivel a bázison itt-ott két emelet is van, és nem tudunk csak előre haladni, lesz olyan rakétakilövő, amit ki kell hagynunk az első körben, nem tudunk hozzájutni. Ha teljesítettük az összes zónát, visszajutunk annak a zónának az elejére, amin fellelhető még nem hatástalanított rakétakilövő. Érdemes először a fenti részt végigjárni, majd a második körben az alsót. Ez persze csak elméleti cél a játékban, senki ne számítson rá, hogy a rendelkezésre álló 9 élettel van akár minimális esélye is...

Talán nem mindenki tudja, hogy a "jobban kinéző", "gyári" Enterprise játékok Amstard CPC átiratok voltak! (pl. Cauldron, Batman, Airwolf). Idehaza nem sokan ismerik ezt a géptípust, pedig Enterprise-unkhoz hasonlóan Z80A processzor dolgozik benne, a két gép grafikai és hangzásbeli képességei is hasonlóak. Egy nagy különbség azonban volt a két gép között: az Amstartd lényegesen nagyobb software választékkal rendelkezett! Persze ezek nagyrésze Spectrum-on is létező játékok voltak, de nem a Spectrum változatot írták át Amstard-ra, hanem a gép teljesítményéhez igazított változatok voltak! Kézenfekvő megoldás lett volna tehát, ha Enterprise-ra nem Spectrum, hanem Amstard játékokat írnak át. Sajnos azonban az első "nem hivatalos" konverzióra 2006-ig (!) kellett várnunk: Geco-nak köszönhetően immáron az Exolon Amstard-os változatát is futtathatjuk.

Valószínűleg az Amstard CPC átiratok dömpingje azért nem árasztotta el annak idején az Enterprise klubokat, mert Magyarországon nem nagyon ismerték az Amstard CPC-t, és programot is nehéz volt hozzá idehaza beszerezni. Érdekes azonban eljátszani a gondolattal: hogyan alakult volna az Enerprise jövője, ha hasonló jó minőségű játékokat tudtunk volna futtatni...

A játék Spectrum és Amstard változata csak grafikában különbözik, így a Spectrum változatnál leírtak maradéktalanul érvényesek erre a változatra is.

Spectrum konverzió letöltése - Amstrad CPC konverzió letöltése - Térkép

Kiss László